De szelektálok azért.
Van olyan alkalmi utas, aki csendben ül, míg van olyan, amelyik szinte kötelességének érzi, hogy csevegjen.
Ma egy idősebb néni volt a "szerencsés", aki két csomagjával álldogált az út mentén. Ő az utóbbi kategóriába tartozott. Mielőtt egy szót is szóltam volna, máris megtudtam, hogy elég enyhe idő van, ez a kis eső, ami a napokban volt, sokkal jobban kellett volna júniusban. Nem tudom, mi volt az átkötés, de máris ott tartottunk, hogy a néni hajdanában olyan kisdiák volt, aki nem szerette a számtant, de a négy alapműveletet ma is kifogástalanul el tudja végezni. A kedvence a történelem, meg a földrajz volt - ezeket manapság is nagyon szereti. Az ilyen témáju filmeket szereti a tévében is. Igaz, legtöbbet a SlágerTévét nézi, mert van kábeltévéjük, amit egyszerűen imád. De a régi időkről szóló filmek a legjobbak. Valamelyik nap például azt tudta meg, mi volt a földön 140 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok éltek, meg az óceánok lepték el a földet. (Az évszám hitelességéért nem vállalok felelősséget.)
Biztos vagyok benne, hogy még sokmindent megtudtam volna, de sajnos, csak kb. 10 percig utaztunk együtt, és ez az idő ennyire volt elég. Jót beszélgettünk (igaz, én keveset szóltam, de nem is volt rá szükség), egy élmény volt. Ezt most komolyan mondom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése