Ünnepi leminősítés

Több ünneplési mód is adódott azoknak, akiknek ünnepnap Románia nemzeti ünnepe. Katonai parádék, koszorúzások, koncertek, templomozások. Akik ezeknél földhözragadtabb fennköltségre vágytak, azokat megint több helyen várták egy kis (be)etetésre, nagy kondérokban főtt a kolbászos babgulyás, akár csak tavaly. A román nemzeti büszkeségre egyáltalán nem volt tekintettel a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard&Poor's, mely az ünnep előtt egy nappal Londonban bejelentette: „A hazai valutában kibocsátott hosszú és rövid lejáratú román államadósság besorolását az eddigi BBB mínusz/A3-ról BBplusz/B-re rontotta.”

                               A Standard&Poor's rettegett főhadiszállása    (Illisztráció: wikipédia)

Hétköznapi ember ebből nem sokat ért, annál szemléletesebb az a szakértői megfogalmazás, hogy „bóvli kategória”. Üröm az ürömben, hogy míg Románia már egy idő óta viseli ezt a nem túl díszes, a befektetői kockázat szempontjából sokatmondó címet, a napokban Magyarország is megkapta. Figyelem a szakértőket. Aztán elvesztem a fonalat, lehet már BB is, meg mínusz is, meg plusz is – csak ennek a bóvliságnak nem akar már vége lenni. „Bine aţi venit într-o Românie normală” (Isten hozta egy normális Romániában) – hallom a tévéből. Felkapom a fejem, nocsak?! Ááá, csak egy bank reklámozza magát. Mégis érdekes, hiszen közvetve kimondják: ez az egész (mármint szerintük rajtuk kívül) nem normális. Már nem mintha nem tudtuk volna eddig is, mert – hogy egy másik reklám szövegét idézzem: „Hülye azért nem vagyok!” És még a Standard&Poor's sem kellett hozzá.