Az én fotógalériám 5.

A szokásos szöveg: a negyedik után itt az ötödik (ITT az első, ITT a második, ITT a harmadik). Most is hangsúlyozom, saját felvételek és mentesek a tartalmat befolyásoló manipulációktól. (Nagyításhoz kattints a képre.)

Elsőre itt egy kis őszi hangulat (a fotó Érsemjénben készült):

Ez pedig a bolygónk kicsinyített másolata a nagyváradi Sas palotánál, arról a rendezvényről, melyről bővebben ITT írtam:

Egy telefonos holmikat árusító üzletben mivel támasszák ki a folyton becsapódó ajtót? Hát egy régi Nokia 3210-essel, ami a maga idején a legnépszerűbb márka volt:

Aranymondás a járdán - biztos nincs fészbukja:

Fürdőzés, mielőtt befagy a "medence":

Sport, vagyis inkább egy kis hangulat falusi focimeccsről (évekkel ezelőtt készült kép):

Egy dupla kép: ártézivíz-forrás tört fel Hegyközszentimre határában, rozsdaszínűre festve a környékét, a víz pedig tóvá változtatta a környéket:

Egy kis falunapi hangulat az elmúlt nyárról: a szalacsi menettánccsoport tamburmajorja:

Ez a fotó nem Kínában, vagy valamelyik dél-kelet ázsiai országban készült, hanem Érmihályfalván: százak járnak munkába az ARA cipőgyárba:

Dekoráció-lábbeli egy debreceni szaküzlet előtt:

A temető is el tud öregedni: az egyik sírkő már kidőlt, a mögötte levő még áll, de csak "mankóval":

Hangulatos szalmabála-kombájn a nyáron Érkörtvélyesen tartott traktorderbin:

Amikor túl nagy a választék a ruha (cipő, táska, bútor) boltban:

Egy újabb képsorozat, a visegrádi koronázási szobor. Eredetileg a szobor + száraz növényzet egy lila virággal - kompozíció volt a cél, ám egy ismeretlen "alkotó" installációja felülírta azzal, hogy a szobor csúcsára, akrobatikus ügyességgel felmászva, egy melegítőfelsőt tűzött (ugyanaz közelebbről, távolabbról):

Végül egy feladvány - bár a szöveg nehezen olvasható, mert panorámafotózás funkcióval készült, hogy az egész látszódjon, ám így is kibogozható: retro véradás lesz. Vagyis már csak volt. Aki tudja, mitől lehet retro egy véradás, az mondja már meg, köszönöm.

Űrreklám

Valójába nem is értem, eddig hogy nem jutott senki eszébe: itt van felettünk éjszakánként az a nagy felület, csak úgy, parlagon. Igaz, vannak rajta csillagok, meg ott van a Hold is (bár ez meg mindig csak az egyik felét mutatja), meg időnként jönnek üstökösök, de igazából semmi haszna. Na, de most! Egy orosz cég azt tervezi, hogy a Földtől 430 kilométerre apró, alakzatba rendezett műholdakat helyez el, melyek a napfényt hasznosítva az idelentieknek céges hirdetéseket írnának ki az éjszakai égboltra. Már a nyáron lennének tesztek, 2021-ben pedig beindulna az üzlet. Újabb lépés lenne, hogy a céges hirdetések mellett kormányüzeneteket is látnánk a fejünk felett. Gondolom, megoldható lenne, hogy országonként mást és mást. Ők a hír szerint arra gondolnak, hogy utóbbiakra csak akkor kerülne sor, ha vészhelyzet adódna és gyorsan kell sok embert elérni. De mi tudjuk, hogy például egy választási kampány (ami ugye sosem ér véget) is "vészhelyzet", amikor gyorsan akarnak sok embert elérni. Tehát megeshetne, hogy egy csillagfényes éjszakán a csillagok sok-sok fényévnyit utazott ragyogását az a kiírás homályosítaná el, hogy "Az ország jobban teljesít!" Mondjuk, ez már önmagában is világosabb minden csillagfénynél, de nem árthat, ha a nép érzi a feje felett is... Vagy azt olvasnánk, hogy "Ne hagyjuk, hogy más nevessen a végén!", s ehhez akár néhány műhold ki-bekapcsolása kacsintást is imitálhatna.

A csillagászok nem örülnek a hírnek, véleményük szerint már így is elég nagy a bolygónk körül keringő űrholmik okozta zsúfoltságról. Nem is beszélve a már meglévő fényszennyezettségről.

Meg aztán kell még az égből is növelni a lenti sötétség-szennyezettséget? 

                     (Illusztráció: depositphotos.com)

Mielőtt indulnál a Kepler22b-re

Nagyon bírom azokat a tudományos köntösbe öltöztetett bulvár híreket, amelyek úgy kezdődnek, hogy brit tudósok (vagy amerikaiak) kimutatták (kísérletekkel bizonyították), hogy... és itt jön valami blődség. Például rájöttek, hogy a gyerekkorban elszenvedett trauma kihathat a felnőttkori viselkedésre. Húúú, ki gondolta volna. Vagy: a tartós szárazság kedvezőtlenül befolyásolja a békák párzási kedvét, mivel a hímeknek nincs kedvük a száraz tónak nedves partján a nászénekek elkuruttyolásához.
Bár a csillagászat világára vonatkozó műveletlenségem - ami egyike kevés hibáim egyikének, khmmm - visszatart attól, hogy az űr egyes kutatóinak időnkénti bejelentéseit is a fenti kategóriába soroljam, mindig elgondolkodtat, amikor arról hallok, hogy fényévek százaira, sőt, ezreire lévő égitestekről, jelenségekről beszélnek.
(Fényév - a kozmikus távolságok kifejezésére használt mértékegység, az a távolság, amit a fény egy év alatt légüres térben megtesz. 1 fényév = 9.460.530.000 km.)
Ha jól emlékszem, előbb fantasztikus filmekben tűnt fel a fogalom, hogy a Föld lakóinak egy másik bolygóra kell majd a távoli jövőben költözniük, mert önpusztító életvitelük lakhatásra alkalmatlanná teszi eredeti bérleményüket. Nos, mint tudjuk, nincs az a fantazmagória, amit az élet nem tudna beteljesíteni, sőt, túlteljesíteni, és ma már tudjuk, az emberiség szapora léptekkel halad eme bérlemény lelakása felé. Ennek megfelelően egyre gyakrabban esik szó már komoly tudományos körökben is "az életre alkalmas" bolygókról.
Pár napos hír, hogy a NASA bejelentette: amerikai csillagászok olyan bolygót fedeztek fel, amely "elvileg" alkalmas az élet befogadására.
A Kepler22b kódjelű bolygó 2.4-szerese a Földnek - yesss, legalább mindannyian elférük rajta, sőt, még a kínaiak is elfelejthetik az egy gyerekes családokat, és a más nációk (akiket most nem neveznék meg) túlszaporodásának veszélye sem kell álmatlan éjszakákat okozzon. Mindekinek jut bőven, és nem csak egy talpalatnyi föld, vagyis talpalatnyi kepler22.
A Kepler22b kódjelű bolygó 290 nap alatt kerüli meg a csillagát - yesss, legalább rövidebb lesz az év, gyakrabban lesz szilveszteri buli, nem 70-80 évig fogunk élni, hanem legalább 130-140-ig.
A Kepler22b kódjelű bolygó felszínén kellemes, állandó 21 Celsius fokos hőmérséklet lehet - yesss, francba a téllel, meg a tüzeléssel, a moly egye meg a sok rohadt bekecset meg irhabundát.

      Na, ott van balra fent valahol a homályban, amögött, amit már szintén nem látsz...

Mielőtt teljesen elöntené az agyamat a rózsaszín felhő, tovább olvasok - egyszer ez a sok olvasás lesz a halálom - és bizonyos William Borucki kutató azt mondja, hogy:
-a Kepler22b kódjelű bolygó 600 fényévre van tőlünk - na, ácsi, akkor az most hány kilométer? És mennyivel megy mondjuk egy átlagos űrhajó, amire nem túl drága egy másodosztályú, nemdohányzó fülkébe szóló jegy? Meddig is tart egy odaút, és mikor kell indulni, hogy még viszonylag jó telket vagy kérót kapjon az ember?
-A Kepler22b kódjelű bolygó tömegét és szerkezetét még nem sikerült megállapítani, de jó esély van rá, hogy felszíne sziklás, lehet rajta jég, sőt, akár óceán is - na, ácsi, akkor most 21 Celsius vagy jég - mert ez baromira nem mindegy, és ne tessenek engem itt hintáztatni, mer' ha vacogni akarok, akkor azért nemhogy fényéveket, de egy fénymásodpercet sem kell utazzak, csak kimegyek az udvarra. Meg mi az, hogy nincs tömege, meg szerkezete? Akkor milye van neki? Mit tetszettek megkukkerolni? Miből lehet arra következtetni, hogy, bár nincs tömege, de lehet, van rajta szikla? Tán' integetett egy hegymászó?
-a Kepler22b kódjelű bolygón nagyon kellemes lehet a hőmérséklet, már, ha van egyáltalán feszíne, akkor - na, ácsi, akkor most mi van? Se tömege, se szerkezete, se felszíne. Ez egy nagyon felszínes feltételezés. Akkor hova fogok én megérkezni 600 fényév csillagporával a kínai ádidászomon? Oda megyek, és semmi? Egyáltalán honnan fogom tudni, hogy ott vagyok, és még nem előtte, vagy már nem utána?
Na, nem. Ebbe én nem ugrom bele.
Bőrönd vissza a helyére. Ismerjük az ilyenket, elviszik a jónépet pl. Egyiptomba - pedig az sem kis pénz, oszt otthagyják.
Előbb menjen mondjuk Borucki úr.
És ha minden oké, akkor küldjön fényjeleket.