Persze nem az enyémben, én már régen "levedlettem" azokat a tollakat. Mint tudósító, most az érmihályfalvi Mezőgazdasági Főgimnázium által szervezettben.
Minden évben megyek, és volt már olyan is, hogy nem csak Érmihályfalván. Lehetséges, hogy a megfigyeléseim egyszerűen csak annak tudhatóak be, hogy öregszem, én mégis úgy látom, hogy ezek a gólyák, vagyis a kilencedikes diákok egyre .., hm..., hogy is mondjam, hogy ne legyen sértő, egyre kevésbé talpraesettek (tisztelet a ritka kivételnek).
Az alábbiakban nem csak a mostani, de az évek során összegyűlt tapasztalatokból "ollózok".
Az is megérne egy misét, hogy szervezők által a versengő gólyapároknak kiötlött próbatételek sem túl ötletdúsak. De szomorúan látom, hogy nagy gondot jelent a gyerekeknek, hogy pár mondatban be kell mutatkozni. Ehhez hozzátartozik, hogy az már nem csak az ő hibájuk, ha egy magyar ajkú gyereknek, aki eddig esetleg egy magyar közösségben (faluban) élt, és onnan került be egy román tannyelvűnek indult osztályba, fogalma sincs, mit kellene mondjon románul, Mert nem is tud úgy... (Lásd. érettségi eredmények...)
Azonnal meglátszik egy gyereken, ha tagja, vagy tagja volt korábban egy olyan előadó csoportnak, mellyel voltak fellépései - egészen másként mozog a színpadon, másként viszonyul ahhoz, hogy van közönség. Ilyenek vannak kevesebben, a többség zavarban van, és ezt rossz - de gyakori - esetben nyegleséggel próbálja leplezni.
Viccmondó verseny. Jó ötletnek tűnik addig, míg bele nem fognak. Nem tudnak vicceket, egyik-másik azt sem tudja szerintem, mi az a vicc - mert amit ők annak gondolnak, az trágár beszólás. Azt, ugye, nem mondhat - akkor meg mit?! Áll a színpadon - és ő maga egy vicc. Kellemetlen, kínos helyzet.
Örök próbatétel az éneklés és a táncolás. Azt persze nem lehet megszólni, akinek nincs hangja, vagy nincs ritmusérzéke.Van ilyen, így kerek a világ. De az elkeserítő, hogy mennyire nem tudnak táncolni a fiatalok. Nagy meglepetésemre még az is gondot okoz, hogy a mai modern zenére "táncoljanak", pedig abban aztán igazán nincsenek kötöttségek. Én úgy gondolnám, legalább ez sima ügy kellene legyen. Pedig nem. És akkor még nem beszéltünk egy keringőről, egy rock'n'roll-ról, egy tangóról. Az este például felhangzott a talán legismertebb szirtaki, a Zorba tánca. Persze nem kell azt feltétlen tudni, hogy ez egy görög nemzeti tánc (persze nem is szégyen), meg nem is kell úgy járni mint Anthony Quinn a Zorba, a görögben, de talán egy lépést erre, egyet arra lehetne.
Nem tudják, nem tanítják nekik, nem érdekli őket.
Apropó, tánc. Pár nappal korábban, ebben a bejegyzésben megígértem, hogy megadom két produkció elérhetőségét. Ígéret szép szó:
http://www.youtube.com/watch?v=gHkuMgeydIU
http://www.youtube.com/watch?v=UTXiivrqnm4&feature=related
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése