A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a minap tartott közgyűlést. Ezen a gyűlésen döntöttek arról is, hogy kik kapják azokat a díjakat, amiket a KREK évente odaítél. Eszembe jutott, hogy ebbe, mármint a kitüntetettek körébe pár éve majdnem "belekeveredtem": 2009. szeptember 16-án tartotta Magyarkécen azt a közgyűlését az Érmelléki Református Egyházmegye - ahol mint tudósító vettem részt - melyen döntöttek arról is, hogy ez az egyházmegye a maga részéről kiket jelöljön a KREK-díjakra.
Emlékszem, ültem gyanútlanul a szép kis kéci templom torony felőli karzatán, próbáltam elfoglalni magam, míg odalent mindenféléről értekeztek. Egyszer csak odaértek, hogy Gellért Gyula akkori esperes felolvasta, kiket jelölnek a díjakra. Majd' hanyatt estem, mikor hallottam: Partium Díjra jelöljük Rencz Csaba újságírót, az Érmelléken végzett fáradságos munkájáért! Gondolhatjátok, minden fej - mert azért elég sokan ismernek - a karzat felé fordult, én meg csak néztem meglepetten, meg gondolom bambán is. Több indoklás nem is volt, a jelöléseket egyhangúan el is fogadták. Jellemző, hogy így fejből már nem is emlékszem, a többi díjra kiket, illetve melyik egyházközségeket jelölték (persze utána lehetne nézni, de ez nem az a film). Azt persze egy percig sem gondoltam, hogy valóban kapok én egy ilyen díjat. Több okból is. Ezt, ugye, ahogyan a fentebbiekből is kitűnik, valami KREK-grémiumnak jóvá kell hagyni. Az azért valószínűtlen volt, hogy az én nevemet ismerték volna Temesvártól Nagybányáig, továbbá a világi, ráadásul egy megyén belüli újságírói munka ilyetén elismerése meg azért mégsem várható. Arról nem is beszélve, hogy a KREK akkori vezetőségének néhány tagjával - akik előtt már korántsem volt ismeretlen a nevem... - mondjuk úgy, hogy volt néha pár bárányfelhő kapcsolatunk kék egén. Tagadhatatlan: abban a pillanatban jól esett és talán még meg is hatott a jelölés. Bár csak sejtésem van arról, ki volt a kezdeményező, de tény, hogy a fórum elé vitték, és megszavazták azok, akik között már közel másfél évtizede forgolódok újságíróként. Ezt egyfajta elismerésnek vettem, és azt kértem, kapjak én valamiféle tanusítványt arról, hogy az a közgyűlés engem akkor erre a díjra jelölt. Hátha egyszer majd megmutatnám az unokáimnak. Megígérték. Még várom. Ez a kérés is mutatja, tudatában voltam, a jelölés a maximum, ami elérhető. Már nem mintha én bármit is el akartam volna érni ebben a dologban.
Tulajdonképpen nem is tudom - a fenti első bekezdés fényében - nem az-e a nagyobb elismerés, hogy nem kaptam meg a díjat? Cinikusabb változat: mit rontottam el?
[nem hivatalos] Szerintem, helyben, az Érmelléken azt pontozták, hogy korrektül és jól lefedve tudósítottál az érmelléki református hírekről. Csak valóban, mivel munkád még (!) nem hat túl az Érmelléken, nincs hogy azt ismerjék partiumi szinten (max. a Bihari egyházmegyében az adminisztratív Bihar megye miatt), vagy éppen az egyházkerületi közgyűlés szintjén. Ahol meg még jópár lobbyzott jelölt is lehetett. Talán, ha majd lesz valami Pro Érmellék egyházi díj... Addig is jó tudóstításokat, nagy fizetést és kevés akadékoskodó papot kívánok... [OK]
VálaszTörlésTecett volna inkább bólogató jánosnak lenni másoknak is jobban tecett volna...Na ,ez meg nekem tetszik, mert még sosem irtam olyan mondatot ami ugyanugy kezdődik mint végződik ...de jóóóó
VálaszTörlésVÁLASZ
VálaszTörlésÉrmelléki Ref. Egyházmegyének
-Az említett adminisztratív határ és a munkám összefüggéséből adódóan a Bihai Egyházmegyében is ismernek, ha nem is annyira, mint "itthon" - ezt csak úgy mondom - örülök, hogy én nem lettem "lobbizott" jelölt. Lehet, ez is egy elismerés :)
Névtelennek
-Az meg nekem nem teccett volna :)
Tudom,azért mondtam.Kedvencem az a sztori amikor Pelé elutasitotta ,hogy szülövárosában szobrot emeljenek neki még életében mondván,inkább azt kérdezzék az emberek miért nincs Pelének szobra a szülővárosában,mint azt,hogy miért van...
VálaszTörlés