Emberek a gáton

Gátat avattak pár órával ezelőtt Gyantán.
Akinek esetleg nem ismerős, annak érdemes elolvasni itt (Szilágyi Aladár riportját kikeresve), miről is vált "nevezetessé" a ma Feketekápolnához tartozó falu.
Gyönyörű helyen fekszik. Már az út is látványos odafelé, hiszen a dombok és völgyek erdei az ősz ezer színében pompáznak. (Húú, ha ezt így olvasom valahol, hát fanyalognék, hmmm...) És ott van persze a Fekete Körös is, nem hiába van egyre többeknek nyaralója a környéken.
A lényeg: megépítették a gátat, mivel a folyó gyakran garázdálkodott. A miniszter jelenlétében felavatták. Ahogyan lenni szokott ilyenkor, kifüggesztették a paramétereket mutató dokumentumokat, a tervrajzokat, a munkafázisokat megörökítő fotókat. Megmutatni, hogy micsoda beruházás, és mérnöki munka. Nem vitatom, meg aztán szükség is volt rá.
Néztem, nézegettem a térképeket. Volt furcsaság is.

Ezen a térképen, ugye, bemutatják a közvetlen régiót. Aláírás: Románia észak-nyugati részében, a Körösök vízgyűjtő területén, a Fekete Körös középső szakaszán, a Fekete Körös és a Holod folyó találkozása előtt.
A jobb felső sarokban pedig ott az ország térképe, és azon egy piros pont mutatja, hogy hol is vagyunk (voltunk) országosan.
Íme, ez az országos ábrázolás közelebbről, lehet figyelmesen tanulmányozni:

Aki nem ismeri Gyantát, és sosem volt ott, az is sejtheti, hogy valami nem stimmel. Mert nem. Elárulom, Gyanta kb. a kis sárga ponttal - általam - megjelölt helyen van:

Ez testvérek között is több száz kilométer eltérés, hiszen a piros pötty felett Nagybánya neve díszeleg, mi meg Nagyváradtól dél-keletre voltunk, Szalonta és Belényes között.
Mint mondtam, mérnöki munka.
Még jó, hogy a Fekete Körös tudja, hol van. Meg a gátépítők is megtalálták.