Repülő Gorillák

Ma délben tartottak egy szabadtéri táncbemutatót Érmihályfalva főterén azok a gyerekek, akikkel négy napig foglalkoztak a londoni Repülő Gorillák (The Flying Gorillas) táncszínház tagjai. Nem először voltak a városban, hanem harmadszor 2007 ősze, és 2008 nyara után.

                             Egy pillanatkép a 2008-as bemutatóról, ugyancsak a főtérről

Most egy hét országot  - Finn-, Török-, Olaszország, Szlovénia, Egyesült Királyság, Románia, Jordánia - átfogó projekt keretében tanították a gyerekeket zenére, táncra...

...arra, hogy nem számít az emberek közötti nemeztiségi, meg faji különbség. Ők maguk is többfélék - a két lány, Jade Hacket és Abena Noel afro-, Edwin Lung kínai származású, Nigel Warrack europaid - nem csak hírdetve, de meg is élve a sokszínűséget:

Bár csak pár napig voltak együtt, láthatóan nagyon összebarátkoztak a gyerekekkel:

A két lány könnyeit törölgette, amikor búcsút kellett venni, hiszen a bemutatóról gyakorlatilag Budapestre vették az irányt, onnan meg Londonba.

Én meg közben azon tűnődtem: ebben is van mit tanulnunk. Ide jönnek a világ "másik végéről", és pár nap múltán sírva búcsúznak azoktól, akiket korábban nem is ismertek, nem is hallottak róluk. Egyszerűen megélik a szeretetet (- tudom, ez most olyan prédikáció-szerűen hangzott, pedig nem annak szántam, csupán a valódi "prédikációk" miatt a fogalom már megkopott). Úgy érzem, mi ezt azok felé is ritkán, egyre ritkábban tudjuk "megélni", akik mellettünk vannak. Hogy idegenekről ne is beszéljek.