Aki esetleg nem tudná miről van szó - ha van ilyen ?! - szóval a "Jóban, rosszban" sorozat elővigyázatlan írói kiírták a sztoriból a Tamás atyát, de a nézők visszakövetelték. Mit volt mit tenni - nehogy essen már a nézettség, meg a reklámidő értéke - vissza kellett hozni. Az mondjuk nem gond, hogy meghalt, az ilyen sorozatokban láttunk már feltámadást. Előbb szellemként jelengetett meg az atya, most meg valami bűnöző plasztikai műtétje után annak arcaként tűnt fel. Hát ez váltotta ki a hűséges nézők felháborodását, akik természetesen levelekkel árasztották el a szerkesztőket: mi ez a hülyeség? Egy drága, jó lelkű atyát bűnözőnek támasztanak fel?
Szerintem is egy nagy hülyeség. Na, de nem ez. Már maga az egész sorozat - akkor ezen belül miért kell hülyeségnek nevezni egy rész-hülyeséget? Már csak azt nem értem, miért foglalkozom én ezzel? Azt hiszem, az egész nagy sztori valójában ott ért véget, mikor "a hűséges nézők" a szappanoperák hajnalán pénzt gyűjtöttek bizonyos Isaura ifiasszony szemműtétjére. Aki nem tudja, hogy ez mit jelent - ne bánja, hagyjuk.
Más.
De részben nem.
Ugyancsak nézői kérésre folytatódik az m1-en a "Magyarország, szeretlek!" vetélkedő. Olyan, mint egy szórakoztató kvíz, nem több, nem kevesebb. Abban viszont más, hogy az országimázs javítását célozza, "magyaros" kérdésekkel, körítéssel. Nincs ezzel semmi baj. Van viszont egy állandó műsorelem, amikor egy játékos felolvas egy csapattársának egy szöveget. Utóbbi a hallottakat memóriából tovább kell mondja egy harmadiknak, aki nem hallotta a felolvasást, a harmadik meg a negyediknek, és ez pedig vissza kell fogalmazza, amennyire lehet a történetet eredeti formájában, bizonyos kulcsszavak említése pontokat ér. Jópofa játék - lehetne. A műsort egészében véve szeretem, de ez a része kifejezetten idegesít néha. Mondanom sem kell, hogy a játékosok - a csapatkapitányok, Jakupcsek Gabriella, és Csiszár Jenő mellett - mindig ismert emberek, nem ritkán úgynevezett celebek. Meglepően sokszor lehet tapasztalni, hogy ezek a celebek, kiknek milliónyi rajongójuk van, a szó szoros értelmében nem tudnak olvasni! Az említett szögevet alig tudják kibagadozni. Az pedig szinte mindig megesik, hogy ebből a nem túl hosszú, talán 15 mondatos szövegből alig tudnak megjegyezni valamit. Nemhogy szó szerint, á dehogy, de még a történetből sem, hogy legalább annak a fonalát vissza tudnák adni. Arról nem is beszélve, hogy sokszor a történetek szereplőit sem ismerik, pedig azok - a műsor koncepciójához igazodva - ismert, híres magyar emberek. Kín nézni is őket...
Most poén lenne azt mondani, hogy Magyarország, én így szeretlek - hiszen egy olyan hely vagy, ahol Tamás atya akár fel is támadhat, és celeb lehet az is, aki alig tud olvasni.
De inkább nem poénkodok.
Ez nem vicc.
A műsor játékvezetője, Szente Vajk, mellette Jakupcsek Gabriella és Csiszár Jenő - ők jó fejek
(fotó: nlcafe.hu)
