A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rejtő Jenő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rejtő Jenő. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. augusztus 2., csütörtök

Terjed, mint a (sertés)pestis

„Mindenki őrizze meg a nyugalmát, nincs semmi baj!"- kezdte pohárköszöntőjét Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben című regényében a rendőrfelügyelő, kezében a ciános vermutos pohárral. Azon nyomban kitört a pánik.
A helyzet korántsem olyan vicces, mint a Rejtő-jelenetek szoktak lenni, ám a reakciókat és intézkedéseket látva mégis az az érzésem, mintha a Romániában egyre terjedő afrikai sertéspestis egy országos bohózat lenne. A nyomtatott és elektronikus sajtóban naponta jelennek meg hírek a helyzet "fokozódásáról", de mintha az újságírók túlzásairól lenne szó, ahogyan azt a hatalom emberei rendszeresen szokták hangoztatni egyéb ügyekben is. Magam is hetek óta foglalkozom a dologgal és be kell vallanom, eleinte még hittem is a hivatali közleményeknek (nem vagyok büszke rá). Talán azért, mert nem jött elhinnem, hogy ennyire felületesen foglalkoznak vele. Hittem, amikor azt mondták, a környéken nincs regisztrált eset - aztán kiderült, amikor ezt mondták, már volt és nekem ne mondja senki, hogy nem tudtak róla mondjuk az állatorvosok. Aztán jöttek a hírek innen - onnan, óvatos üzenetek, hogy itt is - ott is döglöttek meg állatok, vitték a mintákat az állat-egészségügyi szakemberek, csak a hivatalos közlések késlekedtek. Mert nyilatkozni, azt nem mer senki, mindenki "a központ" szavát lesi. Egyszer - máskor közölnek is valamit, például, hogy hol vannak gyanús állatok - de akkor rendszerint a megadott helyen már temetik is a négylábúakat... Az egyik ilyen faluban, miközben semmisítették meg a betegségben elhullott és a velük érintkezésben lehetett állatokat, megkérdeztem a polgármestert: láttál te olyan dokumentumot, aminek alapján az egész zajlik? Tehát, amiben benne van, hogy regisztrálták a betegséget, kinek a portáján, hány állatról van szó, ilyesmi. Bizonyára van ilyen, de én nem láttam - jött az óvatos válasz. De hát nem te vagy hivatalból a faluban annak a bizottságnak az elnöke, amelyik a helyi helyzetet kell felügyelje? (Álkérdés, mert tudom, hogy mindenütt a polgármester a bizottság elnöke.) De, én vagyok, szerénykedett, ezzel el is mondva, hogy mi van rájuk bízva. 
Az emberre nem veszélyes, hangsúlyozza minden alkalommal a hivatalos közlemény, mely a végtelenségig mantrázza, milyen óvintézkedések szükségesek, mivel gyógymód nincs, csak megelőzés lehetséges, ezért nyírják ki nem csak a megbetegedett, de azokat az állatokat is, melyek ezekkel érintkezhettek. 
A legnagyobb baj - mondja egy hozzáértő ismerősöm bizalmasan, hiszen konkrétan meg van tiltva nekik, hogy nyilatkozzanak - hogy éppen az óvintézkedések betartását nem ellenőrzik, pedig a kórokozó tejed az emberi ruházaton, a takarmánnyal, a madarak által széthordott bármin - tehát gyakorlatilag minden módon. 
És akkor még nem is beszéltünk a vaddisznókról. A minap a Bihar megyei sertéspestis-ügyben illetékes bizottság 3 hétre megtiltotta a ...fakitermelést azon a Bályok melletti vadászbirtokon, ahol Ion Ţiriac volt teniszező és üzletember mondén vendégeivel szokott lődözni vaddisznókra. Mért foglalkoznak ők a fakitermeléssel? Logikus, hogy a betegség a munkások közvetítésével ne juthasson vagy ki, vagy be a zárt területről/ területre. Vagyis vagy kívül, vagy belül megjelent a kór. De erről nem szólnak. Minek is, elég ha ők tudják...
És akkor még nem is beszéltünk a kárvallottaknak megígért kárpótlásról. Állítólag már megkezdték a kifizetéseket az ország délkeleti részében, ahol még nagyobb a baj. De milyen dokumentum kell az igényléshez? Hol kell azt letenni? Én még nem láttam erre vonatkozó közleményt, mint újságíró, de ez a kisebbik baj, ha közben a károsodottakhoz már eljutott az infó.
Természetesen megjelentek az összeesküvés-elméletek is: a hatalom azért mozdul ímmel-ámmal, mert ez része egy kereskedelmi-üzleti cselszövésnek. Mit lehet erre mondani? Sajnos, az intézkedések nem cáfolnak rá.
Egyelőre. 
Mondom bizakodva. 
Még egy lépés, és akár oda is eljuthatunk, hogy a sertéshús ellenes világmozgalom - ha van ilyen - áll az egész hátterében, aztán majd jöhetnek a szokásos gyűlöletkeltő panelek - ugye, ne is mondjam tovább?! De legalábbis ne adjak tippeket.
Addig is, mindenki őrizze meg a pánikját, nyugalomra semmi ok. A Gringo Star együttest idéztem, szerintem ez a pillanatnyi helyzet. Hátha tévedek...
     Ui.: Robbanásszerűen terjed az afrikai sertéspestis Romániában, nyilatkozta a fenti sorok közzétételével nagyjából egy időben Geronimo Răducu Brănescu, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) elnöke az Agerpres hírügynökségnek.
                               Mi lesz ebből?! (fotó: boon.hu)

2013. február 25., hétfő

Ugyan, kedves Potrien


Rejtő Jenő: Három testőr Afrikában című nagyszerű regényében Potrien őrmester állandóan arra készül, mit válaszolna, ha valami csoda folytán találkozna a köztársaság elnökével, és az feltenne neki bizonyos kérdéseket. Aztán, mikor bekövetkezik a találkozás, és elhangzik a kérdés, csak hápog. Hát, az elmúlt napokban én is azon gondolkodom, mit válaszolnék (egyáltalán válaszolnék-e) ha valaki esetleg konkrétan megkérdezné tőlem, hogy: kire szavaztam a tavalyi választásokon; miként értékelem bizonyos határon inneni vagy túli párt munkáját; kértem-e a születésem jogán kapott mellett más állampolgárságot is, és ha nem, miért nem, ha igen, miért igen; ha kértem, akkor tervezem-e hogy az azzal járó szavazati joggal élek-e; számíthatnának-e rám önkéntesként, esetleg tiltakozási akciókban, például tüntetéseken, polgári engedetlenségben; milyen gondjaim vannak, esetleg nyögöm-e bankkölcsönből vásárolt ingatlan terhét? Mit válaszolnék, ha a kérdező esetleg útbaigazításokkal is ellátna, ha az általa vélt jó utat illetően ingadozni látna? Belátom, kevés az esélyem, hogy kopogjanak az ajtón – úgy értem, az én ajtómon – ezek a kérdések. Még azt hinném, valami listára, vagy nyilvántartásba készülnek felvenni. Az ilyeneknek ritkán szokott jó vége lenni (bárki végezze), talán ezért van, hogy tagadni is szokták az ilyen–olyan listázásokat. Ha mégis megtörténne, bevallom, hirtelen csak állnék, mint Potrien őrmester.
A regényből 1996-ban készült film rendezője, Bujtor István (fehérben), és a Potrien őrmestert alakító Szilágyi István (fotó: magyartudat.com)