Sống lâu tiếng việt (Na ez meg mi?!)

Mondják, az operett a legmagyarabb műfaj, 2014. február 6-án bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is. Ez az a műfaj, amivel egyszerűen nem lehet mellényúlni, legyen az egy akárhonnai falunap vagy nemzeti ünnep. A tegnap este is műsoron volt, a nemzet televíziója - ami esetünkben a Duna - közvetítette a hónap elején tartott idei Budavári Palotakoncertek operett gálájának felvételét. Az Oroszlános udvarban, így a tévében is, a szokásos volt a menü: Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Ábrahám Pál, a két Strauss, stb. A színpadon is a szokásos arcok tűntek fel énekesekként, szólt a Hajmási Péter, meg a kivilágos virradatig.

Azonban egyszer csak netene, ez meg mi?! Egy ázsiai arcvonású fiatalember is énekelni kezdte a magyar hungarikum egyik gyöngyszemét. Idegen az éjszakában? - kérdezhettem volna, ha ez is egy operettsláger lenne, de persze nem az. Ahogy a fiatalember sem idegen (tehát nem migráns vagy ilyesmi), hanem egy becsületes magyar állampolgár. 2018. szeptember 12 óta, akkor kapta meg ugyanis a honosítási papírjait Ninh Đức Hoàng Long. Itt anyanyelvén írtam le a vietnami fiatalember nevét (az operettműsor művészlistáján Ninh Duc Hoang Long), aki 1991-ben született Ninh Binh városban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója volt, és tűnt már fel a képernyőn a Virtuózok című tehetségkutatóban, annak negyedik szériájában Kukorica Jancsi dalát adva elő hódított. Most meg ugrik itt befele a nagybőgőbe. 

A mi nagybőgőnkbe! 

Na, ilyen ez a világ.

Pár éve írtam arról a bécsi újévi koncert kapcsán, hogy a Wiener Sängerknaben soraiban is ott voltak már ázsiai arcvonású legények, s hogy Johann Strauss, ha élne, üzleti szempont alapján talán kifizetődőbb lenne a Kék Duna helyett a Kék Jang-ce keringőt megírni. Esetükben is lehetne szó mondjuk a... Nụ cười nước -ról, ami a Mosoly országát jelenti (vagy valami olyasmit a fordítóprogram szerint). 

Vagy mondok jobbat: Johann Strauss Éljen a magyar című polkája helyett lenne Sống lâu tiếng việt vagyis Éljen a vietnami. 

Nem akarom én bántani ezt a szimpatikus fiatalembert, félre ne értsetek, csak ez az egész magyar közállapot olyan… operett.

                          Ímhol Ninh Duc Hoang Long lila szerkóban, Dancs Annamari mellett

                                 (fotó: YouTube) 

Egységes kettősség, avagy ajánlás hungarikumra

"A Magyar Értéktár a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény szerint a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a külhoni közösségek értéktárait összesítő gyűjtemény. A törvény alapján készülő listából a Hungarikum Bizottság kiválasztja a legszűkebben értelmezett hungarikumokat, amelyek ennélfogva a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerülnek."

Az idézet, pontosabban a meghatározás az internetes lexikonból van, és ha elolvasod, úgy érzed, ez egy világos és értékes folyamat. Aki kitalálta, bizonyára ez is volt a terve, nem gondolt még arra, hogy milyen vadhajtása is lesz (vagy igen, már ebben sem vagyok biztos). Mert miért is ne vált volna Erdély-szerte ez is politikai harc eszközévé: ki gyűjt és javasol többet, jobban, gyorsabban, igazabbul, magyarabbul. Ami persze a hadtesteken kívülinek igen elkeserítő: hogyan szól akkor ez végül is az értékeinkről?!

Akkor kié is az érték? 

Vagy mi is az igazi érték? 

Mert ezzel azt sugallják, hogy mégiscsak a hatalom a legértékesebb. Ha jól belegondolunk, még az is érthető, hogy a "felek" belemennek minden adódó csatába, hiszen meg kell felelni. Közben persze egy a nemzet, egy a cél, közös a jövő. Tudod, az a határok feletti, amit emlegetni szoktak. Valakinek mégis érdekében áll, hogy ne szűnjön meg a feszültség, legyen két, akár több "oldal" is, akiket alkalomadtán lehet megsimogatni, ha meg úgy adódik, összeugrasztani. Olyanok pedig mindig vannak, akik szívesen ugranak, ilyen a természetük. Nem csak a ködös távolba sejlő, de a karnyújtásra lévő ellenségkép is jól jöhet bármikor, érdemes több vasat tartani a tűzben. Persze, csakis a nemzet érdekében. 

Talán ez az egész sajátos, egységes kettősség is bekerülhetne az értéktárba. A hungarikumok közé.

Persze adódna a kérdés: ki vegye leltárba? 

                                    (Illusztráció: hungarikum.hu)