Aztán elgondolkodik: miből van ezeknek erre pénzük? Mert, ha még be sem tudják fejezni egyiket-másikat, akkor is, ameddig eljutnak, az is rengeteg pénz, miközben a becsületes emberek meg gürcölnek egyik napról a másikra. Aztán csak megüti a fülem: kéreget a riporterektől egy vén cigány, akiről kiderül, ő építteti a 200 ezer eurósra saccolt, de még így is csak épülőfélben lévő egyik kacsalábon forgót! Kéreget a milliomos, és 1-2 lejért nem zavarja tovább a forgatást. Miből van a pénz? Adnak - vesznek, bizniszelnek. Gondoltam, hogy nem dolgoznak. Aztán feltűnik bizonyos Rostás (vagy Roştaş?) bácsi. És nem hiszek a fülemnek: a 75 éves öreg cigány ezt mondja, szó szerint (videó itt, 10.15 percnél): "Korábban külföldi segélyekből éltem, de mostmár nyugdíjas vagyok Írországban. 980 euró nyugdíjat kapok." = kb. 260.000 forint = kb. 4056 lej (régi pénzben több, mint 40 millió) Vajon mennyit dolgozott Rostás (vagy Roştaş?) bácsi, és mivel foglalkozott Romániában, mielőtt "vendégmunkásnak" állt? És mennyi munkaviszonyt igazolt Írországban, a nyugdíjat megállapító ottani hivatalnak? És milyen munkát igazolt, hogy kivívta az írek ilyetén megbecsülését? Átadhatná a tapasztalatait, mert az itthoni hatóságok közel sem becsülik meg így saját nyugdíjasaikat (sem). Pedig azok elsöprő többsége sosem ácsingózott segélyre. Sem külföldön, sem belföldön. Hanem becsületesen dolgozott. Meg adózott az államnak.
