Ég a művész

Előbb csak számokat mondok: 20, 43, 835, 200, 635.
Ez így semmit nem mond - hacsak nem számmisztikával foglalkozik a kedves olvasó. (Tényleg, érdekes lenne tudni, egy számmisztikus ezekből mire következtetne?!)
A történet felöltözteve:
Miskolcon egy 20 centis konyhakéssel felfegyverkezett 43 éves férfi kirabolt egy másikat. Nem cicózott, az összes nála lévő pénzt követelte az áldozattól, így a zsákmány apróval együtt összesen 835 forintra rúgott. (Zárójelben megjegyzem ez tegnap történt, amikor újabb "gyengeségi csúcsot" döntött a forint, tovább rontva a szerzemény értékét.) Rabló és áldozata nem keveredhetett nagy szóváltásba, sőt, a híradások szerint csaknem baráti viszony alakulhatott ki közöttük, hiszen a bűncselekmény után az elkövető megkérte a károsultat, ugyan kísérje már el a közeli villamosmegállóig, ugyanis tömegközlekedési eszközön szándékozott menekülni a tetthelyről. A felkérés értő fülekre talált, így együtt haladtak, miközben a károsult rábeszélte kirablóját: ugyan adjon már vissza a pénzéből - pontosabban ekkor már mindkettejük pénzéből - neki 200 forintot, hogy ő is hazajuthasson. A kialakult szívélyes viszonyban ez szinte magától értetődött, így a rabló 635 forint rablása miatt állhat majd az igazságszolgáltatás pulpitusa elé, ugyanis két villamosmegállóval odébb a rendőrök már el is csípték - vélhetően a kárvallott mégis csak neheztelt rá. Most előzetesben van, ami nem ismeretlen szitu neki, mivel tavaly márciusban szabadult, de azóta is zajlik ellene már egy vizsgálat egy másik rablás miatt. Most "felfegyverkezve elkövetett rablás" miatt tett még rá egy lapáttal.
Ez olyan teljes rablási sztori.
Van benne akció, fegyver, pénz, érzelem (már-már romantika), és igazságos végkifejlet, hiszen természetesen a bűn nem maradhat bűntetlenül.
Van stílusa... Mikor olvastam, nekem a Papírkutyák című film jutott eszembe. A profizmus okán. Különösen az a jelenet, mikor Kuplung és Csumpi alkalmai mutatványosokként egy falunapon tartanak harcművészeti bemutatót (szállóigévé vált bemondások: Cserépléctörés sípcsonttal; Ég a művész).
Nem hiába mondják, hogy nincs az az idióta forgatókönyv, amit a való élet ne tudna túlszárnyalni...

               A 2008-ban készült film két főszereplője, Mucsi Zoltán és Scherer Péter
                                                                                             (fotó: napvilag.hu)